Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolja, hogy az államadósság számítása az uniós módszertan alapján történjen, a nominális adósság összege legfeljebb a tervezett inflációval nőhessen, és az adósságmutatót középtávra, éves célként meghatározva is rögzítsék a költségvetési törvényben.
Az Állami Számvevőszék elemzéséből kiderül, hogy a tranzakciós illetékből származó bevétel milyen konkrét tranzakciós fajtákból folyik a költségvetésbe. A legnagyobb bevételi tétel a pénzforgalmi szolgáltatások, vagyis az elektronikus átutalások után beszedett 24,2 milliárd forintos illeték volt. A postai és kincstári tranzakciók után 18,4 milliárd, a kártyás vásárlások és készpénzfelvételek után pedig 8,5 milliárd forint folyt a költségvetésbe.
Annak ellenére, hogy a kormány szigorúan tartja magát az alacsony költségvetési hiánycél teljesítéséhez, komoly veszély fenyegeti az államadósság-szabály idei érvényesülését - ez a legfőbb üzenete az Állami Számvevőszék napokban megjelent, ám indokolatlanul kevés figyelmet kapott féléves költségvetési elemzésének. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a kormány a figyelmeztető hangok és a lehangoló adósságpálya ellenére miért nem aggódik.
A polgári törvénykönyv (Ptk.) helyett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályozza a közérdekű adatszolgáltatást az új polgári jogi kódex jövő március 15-ei hatályba lépésétől.
Sok területet érintő rendelettervezet jelent meg.
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
Gyengélkedik az ukrán légvédelem.
Törölték a kapacitásbővítési aukciót.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
